A konklávé hazai résztvevője: Erdő Péter életrajza

Erdő Péter azért tartják papabilének, azaz van rajta azok listáján, akik esélyesek a pápaválasztáson, mert tapasztalt bíboros, kánonjogász, valamint jó a diplomáciai és szervezőkészsége. A 2025-ös a harmadik konklávé, amin részt vesz, előtte részese volt XVI. Benedek 2005-ös és Ferenc pápa 2013-as megválasztásának. A bíborosok állítólag azon a két püspöki szinóduson figyeltek fel rá, amelyeket relátorként, azaz levezető elnökként irányított. 

A 72 éves Erdő Péter 1952-ben született Budapesten, egy hatgyermekes családba. Felmenői közt voltak kisnemesi katona székelyek is. 1970-ben érettségizett a Budapesti Piarista Gimnáziumban. Itthon az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, a Központi Papnevelő Intézetben és a  Pázmány Péter Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémián tanult. 1975-ben szentelte pappá Lékai László bíboros, majd két évet Dorogon volt káplán. 1976-ban teológiai doktorátust szerzett, majd a Pápai Lateráni Egyetemen tanult kánonjogot 1977-1980 közt a Pápai Magyar Akadémia ösztöndíjával. 1986-ban megvédett kánonjogi doktorátusának címe: A kánonjogi prímási hivatal Gratianustól Pisai Uguccionéig. Eközben 1980-96 közt tanár az esztergomi szemináriumban. 1986-2002 közt a római Gregoriana Pápai Egyetem megbízott tanára majd professzora, illetve az említett Pázmány Akadémia, majd 1992-től egyetem tanára, majd tanszékvezetője. 1995-96-ban ösztöndíjjal kutat a kaliforniai Berkeley Egyetemen. 1996-1998 közt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja, majd 1998-2003 közt rektora, 2005-2015 közt a nagykancellárja. 2003-ban védte meg akadémiai doktoriját, azóta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Székfoglaló beszédének címe: A kánonjogi esetmegoldás módszere a kései középkorban. 2003-ig elnöke volt az egyetem 1996-ban alapított Kánonjogi Posztgraduális Intézetének is.

Mindeközben természetesen a tanárság és tudományos kutatás mellett papként és kánonjogászként is dolgozott. 1976-tól az esztergomi Érseki Főszentszék kötelékvédője, 1980-tól jegyzője, bírája, 1994–1995-ben az Esztergomi Érseki Bíróság helynöke volt. 1994 és 1998 között az Esztergom-Budapesti főegyházmegye püspöki helynöke. 1986-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyházjogi bizottságának titkára. 1990-től pápai prelátus, 1994-től apostoli protonotárius.

II. János Pál pápa 1999-ben nevezte ki székesfehérvári segédpüspökké és Puppi címzetes püspökévé. Püspökké 2000. január 6-án, Rómában, a Szent Péter-bazilikában szentelte Veres András mostani győri püspökkel, az MKPK mak elnökével együtt II. János Pál és Giovanni Battista Re bíboros (aki jelenleg a bíborosi kollégium dékánja, azaz vezetője). Jelmondatának a következőt választotta: Initio non erat nisi gratia (Kezdetben nem volt más, csak a kegyelem). A nagy pápa 2002-ben nevezte ki budapest-esztergomi érseknek, prímásnak; 2003-ban iktatták be, ugyanezen évben II. János Pál bíborossá kreálta. 2005-től 2015-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, 2005-2016 közt pedig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke.

A Szentszéknél is kapott tisztségeket: 2003-tól a Katolikus Nevelés Kongregációja és a Pápai Törvénymagyarázó Tanács, 2004-től az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bírósága, 2005-től az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció tagja.

Számos egyetem, így az Institut catholique de Paris, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Lublini Katolikus Egyetem és a müncheni Lajos–Miksa Egyetem díszdoktora. Számos díja közül kiemelendő az 1997-es Stephanus-díj (a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kulturális díja), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998), az 1999-es, Pisában kapott Galileo Galilei-díj, a 2004-es Fraknói Vilmos-díj (kormányzati díj, azoknak adományozzák, akik munkássága kiemelkedő a teológia, filozófia vagy az egyháztörténelem területén), a 2016-os Széchenyi-díj, a 2017-es Magyar Szent István-rend (a legmagasabb rangú állami kitüntetés), és a 2024-es Tu es Petrus díj, az azonos nevű nemzetközi katolikus szervezet által adományozott kitüntetés, melyet Kurt Koch bíboros adott át Erdőnek Rómában.

Fotó: Ambrus Marcsi – IEC2020