
Ezt érdemes tudni Erdő Péterről, Budapest-Esztergom érsekéről, bíborosról.
Erdő Péter azért tartják papabilének, azaz van rajta azok listáján, akik esélyesek a pápaválasztáson, mert tapasztalt bíboros, kánonjogász, valamint jó a diplomáciai és szervezőkészsége. A 2025-ös a harmadik konklávé, amin részt vesz, előtte részese volt XVI. Benedek 2005-ös és Ferenc pápa 2013-as megválasztásának. A bíborosok állítólag azon a két püspöki szinóduson figyeltek fel rá, amelyeket relátorként, azaz levezető elnökként irányított.
A 72 éves Erdő Péter 1952-ben született Budapesten, egy hatgyermekes családba. Felmenői közt voltak kisnemesi katona székelyek is. 1970-ben érettségizett a Budapesti Piarista Gimnáziumban. Itthon az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, a Központi Papnevelő Intézetben és a Pázmány Péter Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémián tanult. 1975-ben szentelte pappá Lékai László bíboros, majd két évet Dorogon volt káplán. 1976-ban teológiai doktorátust szerzett, majd a Pápai Lateráni Egyetemen tanult kánonjogot 1977-1980 közt a Pápai Magyar Akadémia ösztöndíjával. 1986-ban megvédett kánonjogi doktorátusának címe: A kánonjogi prímási hivatal Gratianustól Pisai Uguccionéig. Eközben 1980-96 közt tanár az esztergomi szemináriumban. 1986-2002 közt a római Gregoriana Pápai Egyetem megbízott tanára majd professzora, illetve az említett Pázmány Akadémia, majd 1992-től egyetem tanára, majd tanszékvezetője. 1995-96-ban ösztöndíjjal kutat a kaliforniai Berkeley Egyetemen. 1996-1998 közt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja, majd 1998-2003 közt rektora, 2005-2015 közt a nagykancellárja. 2003-ban védte meg akadémiai doktoriját, azóta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Székfoglaló beszédének címe: A kánonjogi esetmegoldás módszere a kései középkorban. 2003-ig elnöke volt az egyetem 1996-ban alapított Kánonjogi Posztgraduális Intézetének is.
Mindeközben természetesen a tanárság és tudományos kutatás mellett papként és kánonjogászként is dolgozott. 1976-tól az esztergomi Érseki Főszentszék kötelékvédője, 1980-tól jegyzője, bírája, 1994–1995-ben az Esztergomi Érseki Bíróság helynöke volt. 1994 és 1998 között az Esztergom-Budapesti főegyházmegye püspöki helynöke. 1986-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyházjogi bizottságának titkára. 1990-től pápai prelátus, 1994-től apostoli protonotárius.
II. János Pál pápa 1999-ben nevezte ki székesfehérvári segédpüspökké és Puppi címzetes püspökévé. Püspökké 2000. január 6-án, Rómában, a Szent Péter-bazilikában szentelte Veres András mostani győri püspökkel, az MKPK mak elnökével együtt II. János Pál és Giovanni Battista Re bíboros (aki jelenleg a bíborosi kollégium dékánja, azaz vezetője). Jelmondatának a következőt választotta: Initio non erat nisi gratia (Kezdetben nem volt más, csak a kegyelem). A nagy pápa 2002-ben nevezte ki budapest-esztergomi érseknek, prímásnak; 2003-ban iktatták be, ugyanezen évben II. János Pál bíborossá kreálta. 2005-től 2015-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, 2005-2016 közt pedig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke.
A Szentszéknél is kapott tisztségeket: 2003-tól a Katolikus Nevelés Kongregációja és a Pápai Törvénymagyarázó Tanács, 2004-től az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bírósága, 2005-től az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció tagja.
Számos egyetem, így az Institut catholique de Paris, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Lublini Katolikus Egyetem és a müncheni Lajos–Miksa Egyetem díszdoktora. Számos díja közül kiemelendő az 1997-es Stephanus-díj (a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kulturális díja), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998), az 1999-es, Pisában kapott Galileo Galilei-díj, a 2004-es Fraknói Vilmos-díj (kormányzati díj, azoknak adományozzák, akik munkássága kiemelkedő a teológia, filozófia vagy az egyháztörténelem területén), a 2016-os Széchenyi-díj, a 2017-es Magyar Szent István-rend (a legmagasabb rangú állami kitüntetés), és a 2024-es Tu es Petrus díj, az azonos nevű nemzetközi katolikus szervezet által adományozott kitüntetés, melyet Kurt Koch bíboros adott át Erdőnek Rómában.
Erdőnek számos munkáját kiadták angolul, németül, spanyolul és olaszul is. Főbb művei: Az ókeresztény kor egyházfegyelme, 1983; Az Egyházi Törvénykönyv, azaz a Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal (többször kiadták); Bevezetés a kánoni jogba, 1989; Egyházjog, 1992; Latin-magyar egyházjogi kisszótár, 1993; Az egyházjog forrásai. Történeti bevezetés, 1998; Egyházjog a középkori Magyarországon, 2001; Hivatalok és közfunkciók az Egyházban, 2003; Az Európai Unió kibővítése. Remények és aggodalmak a magyar egyház számára, 2004; Egyház, kultúra, társadalom. Beszédek, interjúk, írások, 2011; A bűn és a bűncselekmény. A két alapvető fogalom viszonya az egyházi jog tükrében, 2013; Jog az egyház hagyományában és életében, 2016; Az egyházjog lelke. Kánonjog a társadalomban és a hívő közösségben, 2021; Beszélgetések a hitvallásról és a tízparancsolatról, 2021; Beszélgetések az imádságról és a szentségekről, 2021; Nagyböjt és húsvét járvány idején. Beszédek a Magyar Katolikus Rádióban, 2021; Egyházi közösségeink, 2024.
Fotó: Ambrus Marcsi – IEC2020